26 km; 9 ora
Szinte tokeletes nap volt a mai. Ujra hegyek (na jo, csak dombok) kozott jarunk, kisebb akadozasokkal, de tudunk menni es ma ketszer is ettunk.
Reggel idoben indultunk - vegre.
A terep is kegyes volt hozzank, az eddigi sik teruletet lassan felvaltjak a dombok (holnap a hegyek). Szuk harom hete, a Pireneusokon valo atkeles kozben nem hittem volna, hogy ilyet mondok: vegre!
Es a vicc az egeszben, hogy meg a gyaloglas is konnyebben ment. Felteve, hogy eltelt 2 perc az indulas utan. Addig ugyanis minden recseg-ropog, a jobb labamat csak huzom (a friss vizholyag). Aztan osszerazodnak az izuletek, megszokom a fajdalmat es egesz jol haladunk. Igen, tudom, a sebessegbol nem latszik, de ma jottunk at Astorgan, tobb, mint egy hetig nem latunk ilyen nagy varost. A temploma lenyugozo, a hires csokija es sutije finom. Ugyanis rendesen (persze ez is relativ) ebedeltunk. Eddig csak bekaptunk valamit (egy fel szendvics, egy suti, kave vagy gyumolcs), de ma!
Utkozben belefutottunk egy oazisba. 4-5 fele gyumolcs, gyumolcslevek, fuge, magvak, suti, viz - adomanyert. Vagyis adsz, amennyit tudsz.
Voltak szegeny bicajosok, akiknek minden penze a bicajra ment. Maskepp nem tudom megmagyarazni, miert nem adott semmit. Mi ettunk mindegyik gyumolcsbol, a sutibol, ittunk leveket, kiralyi tizorai volt. Es meg adomanyt is hagytunk.
Aztan beertunk Astorga-ba, megneztuk a katedralist es a muzeumot. Eleg nagy volt a nyuzsges a varosban (epp piac volt, mint az olaszoknal), ugyhogy csak bevasaroltunk es mentunk tovabb. A varos szelen, egy padon aztan elfogyasztottuk a szerzemenyunket: sonka, sajt, kenyer, paradicsom es desszertnek a varos hires sutije es csokija. Ennyit hetek ota nem ettunk napkozben.
Most eppen tul vagyunk egy csopp kis faluban a vacsoran. Mogottem zajong az egesz falu. Ja, bocs, csak hatan, de akkora zajt csapnak, mint 20-30 ember odahaza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése