/* MB Saját

2011. június 17., péntek

10. nap Santo Domingo de la Calzada - Belorado

25 km; 7 ora

Reggel 6-kor mar uton voltunk etlen es szinte szomjan (alig talaltunk kutat a telepulesrol kivezeto ut menten). Nyolckor ertuk el a szomszed telepulest, ahol a foteren a bar es a templom volt.

A bar inkabb bolt volt, amiben szendvics es kave is kaphato. A zarandokok igazsagosan megosztva vettek igenybe a ket szolgaltatast: a feluk a barba, a feluk a templomba ment elsore. Mi a bart valasztottuk, ket ora gyaloglas ehgyomorra pont eleg. Szerencsere utana a templomba is bementunk. Eloszor a 8 orai misere gyanakodtunk, mert eneklest hallottunk. De nem, ket peregrina (noi zarandok) enekelt. Fantasztikus volt! Megeskudtem volna ra, hogy irek: az enek dalllama, a ketszolamusag teljesen ir volt. Termeszetesen Alaszkabol jottek. Ekkor jottem ra, hogy a hiruket mar hallottam: a ket alaszkai lany, aki mezitlab, sport szandalban kelt at a Pireneusokon. 12 fokban!
Az utrol sok emlitesre melto nincs, szep idoben (kellemes napsutes, szel) egy forgalmas fout kozvetlen kozeleben gyalogoltunk.
Ez alkalmat adott egy kis elgondolkodasra. Keszult kep is, miszerint Burgos 60 km (kb., most nem emlekszem pontosan).
Ez nekunk meg ket nap. Kocsival 1 ora, de akkor a sofor mar pihent is. De nem is latott semmit abbol a csodalatos tajbol, ahol haladtunk. Buzamezok, pipacs, buzavirag es meg szaz fajta virag. Meg persze egy kis por es izzadtsag.


Illetve egy emlitesre melto dolog volt: osszefutottunk egy sraccal. Olasz, az 1700. km-t gyurte eppen. Es nem fejezi be Santiagoban, ha mar belejott, setal meg egy kicsit, ugy tovanni 9000 km-t: korbejarja Spanyolorszagot, aztan felmegy a brit szigetekre, majd Franciaorszagon keresztul haza. 11000 km, 18 honap a terv. Szep, nem? Es mindezt kb. 40 kg cuccal, amit hatizsakban es egy kis utanfuto szerusegben cipel magaval.
 A szallasunk erdekes, es most jo ertelemben. Csak 22 agy van (nekem ez szinte semmi :-) ), raadasul a fele ures. Egy kis udvar, aminek a szomszedsagaban van a 6-800 eves templom.
Es helyben keszult vacsora. Isteni volt, mondanom sem kell, kivalo borral. Mozdulni is alig birok jelenleg.
Es persze ismeros itt is van, ket "srac" Japanbol. Es persze a szakacs erdelyi roman no: Kolozsvart, Szatmarnemetit emlegette. Ez mar a masodik ilyen helyzet. A haziak egyebkent roppant kedvesek voltak, olyan pallea-t (is) kaptunk, hogy csuda.

Es meg egy dolog: olvas minket valaki? Legalabb egy Hello-t kernek, ne irjak feleslegesen.

5 megjegyzés: