/* MB Saját

2011. augusztus 30., kedd

És még néhány gondolat

Nehezen akart ez a bejegyzés megszületni, olyan végleges lezárás íze van a dolognak és ez nem jó érzés. De az ígéret az ígéret. Szóval van link egy csomó képhez és még egy-két praktikus dolog.



Fényképek
Először is az ígért fényképek. Hogy elhelyezhetőek legyenek térben a képek, ezért nem sima fényképalbumot készítettem. Útközben minden nap indulástól érkezésig rögzítettem a megtett útvonalunk gps koordinátáit. Ezeket összefésülve a fényképekkel készültek el ezek az albumok: album1; album2; album3; album4; album5.

Felszerelés
A korábban leírtak közül csak a kamásli maradt itthon, de plusszban jött hozzá egy pamut póló és egy pár vékonyabb zokni. Végül ezeket a dolgokat cipeltem egy hónapig:

Picit csalóka a kép, hiszen a teher megosztás keretében a gyógyszereket Erika vitte. Mindez (üres kulaccsal, bakancs nélkül) 11 kg volt. Erre jött még maximum 1 kg, az ivóvíz. Ha most indulnék (de jó is lenne!), ugyanezt vinném, hiszen szinte mindent használtam. Amit mégsem (pl. párna, a gyógyszerek egy része, fásli), azt sem hagynám itthon, alkalomadtán szükség lehetett volna rájuk, a súlyuk pedig elhanyagolható.
A holmi nagy része nagyon jól vizsgázott. Különösen igaz ez a technikai polárra: szemerkélő esőben, szélben, hűvösben nagyon jól szolgált. Jó ötlet volt a végig cipzáros esőkabát is, különösen 'hol esik, hol nem' időben: az esőmentes időszakban lóghatott a hátizsákon (addig sem fülledtem benne), ha újra eleredt, egy mozdulattal fel lehetett venni. A pólók anyagukban nagyon jók voltak, gyorsan száradtak, de a szabásuk okozott kellemetlen órákat: az ujj varrása hajlamos volt a hátizsák pántja és a kulcscsont közé kerülni és akkor tudtak dörzsölni. A bakancs a köves-sziklás részeken nagyon jó volt, de összességében kicsit kemény volt ehhez az úthoz.

Mibe került mindez?
Indulás előtt a legnehezebb volt azt megtippelni, hogy mennyi pénz is kell mindehhez. A napi 10 eurót (vagy még kevesebbet) már akkor is kevésnek tartottam. Az is egyértelmű volt, hogy a költségek erősen függnek az életmódtól: milyen szállásokat választ (talál) az ember, hányszor eszik menüt, mennyire kell fogához verni a garast. Találtam néhány utalást arra, hogy megközelítőleg 1€/km-rel lehet számolni. Tetszett a kalkuláció egyszerűsége, bár nem tudtam, mi fér bele. Utólag elmondhatom, hogy elég sok.
Az út alatt a szállásokat a szolgáltatások szerint választottuk (már ha volt lehetőség választani). Ez nem feltétlenül jelentett magasabb árat: az egyik legkellemesebb szállásunk volt a legolcsóbb (a 2-3 adományosokat nem számítva). Napközben nagyon visszafogottan étkeztünk, korábbi túráinkon rossz tapasztalatokat szereztünk a teli gyomorral történő gyaloglásról: reggel egy croissant, dél körül kettőnknek egy bocadillo, délután néha gyümölcs, magvak, müzli szelet. A napi fő étkezés a vacsora volt: három-négy este hideget ettünk, a többi este zarándok menüt. Arányaiban a teljes költség 1/3-a volt a szállás, 1/3-a az esti étkezés és 1/3-a az egyéb költségek (napközbeni étkezés, kávé, belépők, internet, stb.). Mindezek mellett tartani tudtuk a fejenként 1€/km szintet. Persze ehhez az is kellett, hogy az utat 31 nap alatt tettük meg. (Ennél lassabb haladás nagyon meg tudja dobni az 1 km-re eső fajlagos költséget.).
Jelentős tétel még az oda és a visszaút költsége. Ez nekünk egyéb okok miatt nagyon egyedi volt (autóval mentünk és kerülővel). De egy dolgot ezzel kapcsolatban is meg kell említenem, mivel előzetesen nekem sem volt egyértelmű információm róla: az autót Saint Jean Pied de Port központjától pár percre, egy egykori kemping területén, bekerített helyen ott lehet hagyni. Ennek költsége 1,60€/nap volt. Néhány kilométerrel a város előtt egy aktív kemping is vállal ilyen tárolást, de ott 4€ számítanak fel naponta.
A harmadik nagy tétel a felszerelés. Itt már végképp nem bocsátkoznék költség becslésbe, annyiféle lehetőség van. De egyet nem lehet elég sokat ismételni: a megfelelő lábbeli kiválasztása nagyon fontos. Az, hogy ez pontosan milyen, az az egyéntől függ. Volt, aki papucsban gyalogolt (napokon keresztül láttunk egy ír lányt, aki papucsban nyomta), mások szandálban, sportcipőben vagy bakancsban. Egy a lényeg: kényelmes legyen a napi 20-30 km és a 25-30 nap után is.

És végül a két becses dokumentum, a zarándok igazolvány és a compostella:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése